Régi gének

Utánakerestem, hogy mi is a sztori az elefántba ültetett mamut génekről. Ezt George Church laboratóriuma “követte el”, de egyelőre még nincsen róla tudományos publikáció (peer review-val), úgyhogy nehéz megitélni, hogy mennyire lesz érdekes később. Elefánt DNS-be ültettek be mamut DNS szegmenst, ami a mamut külső megjelenését meghatározó géneket is tartalmaz (fülméret, szőr), és ebből lett egy sejtvonal, de azért még egy ilyen hibrid állatot nem növesztettek. Ha sikerül, izgalmas lesz megnézni, hogy tényleg egy szőrös elefánt lesz-e belőle: genotípustól (mi van a genomban) a fenotípusig (hogy néz ki az élőlény) azért hosszú az út.

Régi DNS-sel nem könnyű dolgozni, mert a molekula gyorsan bomlik. Húsz éve nagy csinnadrattával jelentették be, hogy 80 millió éves dinoszaurusz csontokból is sikerült DNS mintát nyerni [Woodward, Weyand, Bunnell. DNA sequence from Cretaceous bone fragments. Science, 266:1229–1232, 1995. Itt egy link a cikkhez]. Erről gyorsan kiderült, hogy hülyeség az egész. Jónéhányan visszaírtak, hogy ha a szerzők vettek volna annyi fáradtságot, hogy összehasonlítsák az állítólagos dino DNS-t akkor ismert homológ szekvenciákkal (cytochrome b), akkor látszott volna, hogy sokkal közelebb van az emberhez, mint más gerincesekhez. Azaz inkább mondjuk a takinéni DNS-ét szekvenálhatták. Azóta tudjuk, hogy néhány ezer (kis szerencsével néhány tízezer) éves leletekből még kinyerhető szekvenálható minta (erről egy érdekes összefoglaló 2005-ből: Nicholls, Ancient DNA comes of Age, PLoS Biology, 3:e56. DOI:10.1371/journal.pbio.0030056), de korábbi DNS szekvenciákat inkább csak közvetve, informatikai módszerekkel lehet kutatni. Amit azért nem kell lebecsülni: 100 millió évvel ezelőtti ősemlősök genomszekvenciája akár 98-99%-os pontossággal is visszafejthető a mai genomok alapján [Blanchette++ Genome Research, 14:708–715, 2004. DOI:10.1101/gr.1933104]. Ilyen kiszámolt ősi szekvenciákat aztán lehet szintetizálni és laborban tesztelni. Állatot építeni belőle nehéz, mert a hiba még legjobb esetben is az ember-csimpánz távolság körül van. Viszont egyes génekkel lehet jól dolgozni [Thornton, Resurrecting ancient genes: experimental analysis of extinct molecules. Nature Reviews Genetics, 5:366–375. DOI:10.1038/nrg1324].

Ősi gén szekvenciájának meghatározása és szintetizálása

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s